Tartalomjegyzék:

Mi a különbség a riportfotózás és a szokásos fotózás között?
Mi a különbség a riportfotózás és a szokásos fotózás között?
Anonim

Régi hagyománnyá vált, hogy minden jelentős eseményről, legyen az országos jelentőségű rendezvény vagy könyvkiállítás, sportverseny vagy filmfesztivál, nemcsak újságírók, hanem fotósok is tudósítanak. Az egyes pillanatokat, a történések epizódjait megörökítő képsorozatot fotóesszének vagy riportfelvételnek nevezzük.

A folyamat sajátosságai

A riportfotózás alapvetően eltér a megszokottól. Alapvetően más, mindenekelőtt az anyag kiválasztásának és bemutatásának megközelítése. Egy fotózásnál vagy hagyományos felvételeknél fontos a természet művészi oldala, pl. mi van fényképezve és ábrázolva a kártyán. Ezért minden fotós bizonyos mértékig művész is. Nemcsak a fényképezett téma jellegzetes vonásait igyekszik megmutatni, hanem gyönyörűen, csavarral, művészi képet alkotva.

A fotós gondosan megtervezi a leendő fotók kompozícióját, kiválasztja a megfelelő megvilágítási tónust, színskálát. Megkérheti modelljeit, hogy mosolyogjanak vagy nézzenek szomorúan – a cselekménytől függően. És még ha a fotók megrendelésre készülnek is, és meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, a fotósnak még mindig bőven van lehetősége az improvizációra. A riport nem ilyen.

riportforgatás
riportforgatás

A fotóriporter fő feladata az objektivitás és a munka hitelessége. A riporter az elnök külföldre tett látogatását vagy a vidéki peremvidéken élőkkel való találkozást fényképezve, egy újabb baleset helyszínén vagy egy ellenzéki tiltakozó tüntetésről fényképezve készíti az ország krónikáját – írja annak történetét. A riportfelvételek rögtönzött, menet közben készülnek, és a fotósnak legyen ideje kitalálni a megfelelő szöget, kiválasztani a legsikeresebb felvételi pontot, annak pillanatát. Gyorsan kell cselekednie, hogy ne hagyjon ki egy különleges arckifejezést, gesztust vagy mozdulatot, „beszélő” hátteret és olyan részleteket, amelyek a képet fényképes dokumentummá változtatják. Így egyfajta fotótörténetet kapunk, amelyet érdekesen, izgalmasan, fényesen, élénken kell bemutatni. A riporter gyakran egy-egy helyes képkocka kedvéért több tucatszor megnyomja a „start” gombot, majd kiválasztja a néhány legsikeresebbet. Szemtanú, képein keresztül a néző bekapcsolódik a történésekbe, belemerül az események sűrűjébe, résztvevőjévé válik, átérzi a szenvedélyek és a dráma hevességét, átéli a történelem egyedi pillanatait.

riportfotózás az
riportfotózás az

Egyértelmű, hogy a riportforgatás összetett dolog, magas szakmai felkészültséget igényel. Egy nap vagy egy hónap alatt nem lehet megtanulni, hogyan kell „egyszerűen, de ízlésesen” bemutatni az anyagot. A kéz és a szem évekig "tömött". Hiszen a kiválasztott képeknek létfontosságúaknak kell lenniük, és közvetíteni kell az események szellemét. Ezért kijelenthetjük: a riportforgatás „képben” való történetmesélés kortársaidról és korszakodról.

Gyakran fényképsorozat kíséri a szövegetújságcikk vagy blogbejegyzés. Ezért a fotóesszé tartalmának meg kell felelnie a szövegnek, és gyakran előzetes egyeztetés nélkül. Az ilyen következetesség a professzionalizmus egyik jele is.

Ünnep létrehozása

ünnepi fotózás
ünnepi fotózás

A fotóesszék egyik fajtája az ünnepek fotózása. A riporthoz hasonlóan szinte minden forgatási műfajt és típust tartalmaz: portré, tájkép, „természetből”, enteriőr, i.e. háztartási, statikus és mobil. Az ünnepi fotózás közvetítse a megfelelő hangulatot, hangulatokat, érzelmeket. És akkor a fotósból művész lesz. Megörökíti a legfényesebb és legszínesebb pillanatokat, a legmeghatóbb és legboldogabb, vicces és érdekes pillanatokat. Végül is egy ilyen jelentés sok éven át segít megőrizni az ünnepélyes események emlékét.

A fotós szakma hivatásból fakad. Szeretni kell, meg kell élni, törekedni kell a tökéletességre. Csak így válhat valakiből igazi fotóriporter.

Ajánlott: