Milyen állapotban a legjobb a fémek kovácsolása? Melyik fémet jobb kovácsolni

2024 Szerző: Sierra Becker | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-26 05:18

A fémkovácsolás a fémdarabok technológiai feldolgozásának folyamatát foglalja magában, hogy méretük és alakjuk megváltoztatása során a kívánt megjelenést kapják. A feldolgozás során nyert termékeket kovácsoltságnak nevezzük. Ugyanakkor ahhoz, hogy jó minőségű félkész terméket kapjunk, tudnia kell, hogy a fémek milyen állapotban kovácsolhatók a legjobban, milyen anyag a legalkalmasabb az adott esetben stb.

A kovácsolásra legalkalmasabb nemesfémek közül a nemesfémek, az öntöttvas, az ólom, az acél, a réz és a bronz. De gyakran csak három főt használnak. A kovácsműhely olyan műhely, amelyben az anyagot kovácsolással dolgozzák fel. Meg kell jegyezni, hogy a modern világban a kézi munka viszonylag alacsony termelékenysége miatt a termelés egyre inkább átáll a gyári (szállítószalagos) termelésre. Ma már a műhelyek helyett egyre több a hidraulikus kalapáccsal felszerelt kovácsműhely. Ami a kézi munkát illeti, ma már csak darabos termékek gyártásához, illművészi kovácsolás.

Előzmények

A kovácsmesterséget egyértelműen a másodiknak nevezhetjük az ősi mesterségek listáján. Miután az emberiség felfedezte a vastermékek vitathatatlan előnyét a kővel szemben, azonnal megkezdődött a kovácsmesterség aktív fejlődése. Ősidők óta gyakran voltak kovácsművek bármely település külterületén, mivel ez fokozott tűzveszélyes hely. Az ókorban egy ilyen műhely kötelező tulajdonsága volt a fújtató és a kovács (forrasz), amelyet arra terveztek, hogy a fémet a kívánt hőmérsékletre hozza. Fát vagy szenet használtak tüzelőanyagként. A főbb használt eszközök a következők voltak: vésők, üllő, kalapács, fogók, reszelő, szögező és csiszolókő.

Kovácsok Oroszországban

Ami Oroszországot illeti, gyakorlatilag a 19. századig változatlan volt a fémkovácsolás technológiája, és ez annak ellenére, hogy az akkori kovácsok olyan magas szinten voltak, hogy még órákat is tudtak gond nélkül készíteni, a késekről nem is beszélve. stb. Különleges helyet fogl alt el mindenféle zár gyártása különféle titkos mechanizmusokkal, miközben a mesteremberek tudták, melyik fémet érdemesebb kovácsolni.

Kovácskövetelmények

Sajnos, vagy talán szerencsére nem mindenki válhat a kovácsmesterség igazi mesterévé. Nem elég tudni, hogy a fémeket milyen állapotban lehet a legjobban kovácsolni, ehhez milyen szerszámot kell használni. Egy kovácsnak figyelemre méltó erővel, erős fizikai és szellemi erővel kell rendelkeznieegészség, ügyes, jó képzelőerő.

Kovácsolás típusai

Attól függően, hogy a kovácsolást magas hőmérsékleten vagy anélkül végezzük, ez a folyamat két típusra osztható: hidegre és melegre.

Ami az utóbbit illeti, ebben az esetben érthető, hogy a kovácsoláshoz használt fém közvetlenül a kemencében kerül a kívánt állapotba. Mondanunk sem kell, hogy minden anyagnak megvan a saját hőmérséklete, az egyedi kémiai és fizikai tulajdonságaitól függően.

A hidegkovácsolás a nevének megfelelően nem jár melegítéssel, a feldolgozás speciális berendezéssel történik. Egyébként, ha az anyag bélyegzést igényel, akkor ebben az esetben speciális sajtolóberendezésbe helyezik, amely korlátozza méretét a kívánt méretre, majd nyomás hatására a fém egy üreg formáját ölti, amelybe helyezték.. Ezt az eljárást gyakran csak tömeges, sorozatgyártásban alkalmazzák.

Osztályozás feldolgozási mód szerint

A kovácsolás osztályozása a fémfeldolgozás módjától függően történik: préselés, hegesztés és közönséges. Ez utóbbi viszont magában foglalja az anyag tömörítését és a szükséges alak megadását. A hegesztés során a csomagokat összeillesztik, amelyek különálló részekből állnak, amelyeket a szükséges hőmérsékletre melegítettek. Ami a krimpeléseket illeti, ezzel a módszerreltömörítés, majd a részecskék hegesztése a salak kibocsátásával közvetlenül a repedésből (tésztaszerű vasmassza).

A kovácsolás lehet kézi és automatikus. Az elsőt egy sor egymást követő művelet határozza meg kalapáccsal, kalapáccsal és más eszközökkel. Kezdetben a tuskót felborítják, meghúzzák, átszúrják, vágják, hajlítják, hegesztik és készre készítik.

Automatikus kovácsolás esetén ugyanazokat a műveleteket hajtják végre, csak speciális berendezéseket használnak kézi munka helyett.

Fémek kovácsolása

A kovácsmesterségben a mestereknek néha különböző fémekkel és ötvözeteikkel kell megküzdeniük. Az azonos méretű üregek eltérő hőmérsékletet, és ebből következően különböző mennyiségű üzemanyagot igényelhetnek.

Mi a fém hővezető képessége? Ez a munkadarab hevítési sebessége a keresztmetszetéhez viszonyítva. A következő következtetés vonható le: minél kisebb a hővezető képessége, annál nagyobb a repedésveszély. Így a hővezető képesség közvetlenül összefügg az üzemanyag-fogyasztással.

Az úgynevezett „gömbgrafitos” fémeket közvetlenül a kovácsoláshoz használják, vagyis a képlékeny ötvözeteket, például a vasat szénnel, annak mennyisége alapján megkülönböztetik: magas széntartalmú (0,6- 2%), közepes (0,25-0,6%), alacsony széntartalmú (legfeljebb 0,25%).

Acél

A szerkezetét illetően az acél olyan, mint egy szemcsés-kristályos test, amely egyfajta szemcse. Tulajdonságainál fogva ideális anyagkovács. Abban az esetben, ha a széntartalom nem haladja meg a 0,1%-ot, az acél meglehetősen puhának bizonyul, és további edzés nélkül is könnyen hegeszthető, a gyakorlatban egyszerűen vasnak nevezik.

Ha a széntartalmat 0,1-0,3% tartományban tartják, akkor az ilyen anyagok minden követelménynek megfelelnek, és ott alkalmasak, ahol művészi kovácsolásra van szükség. A felhasznált fémek ebben az esetben eltérőek lehetnek, csak a szennyeződések nem haladhatják meg az 1%-ot. Díszítőnek is nevezik.

Szénacél

Azt az acélt, amely legfeljebb 1,7% szenet tartalmaz, szénacélnak nevezik, és annak ellenére, hogy ezt az anyagot meglehetősen nehéz kézi kovácsolni, tökéletes az automatikus kovácsoláshoz.

Ami a GOST 380-71-et illeti, a művészi kovácsoláshoz használt acél 0-tól 8-ig van jelölve. Az anyag jelölése a következő: St0 vagy St1 stb. Ez a szám, amely a betűk után következik, a szén százalékos arányát jelzi századokban. A „milyen állapotban kovácsolhatók legjobban a fémek” kérdés megválaszolásakor meg kell érteni, hogy minél közelebb van a mutató a nullához, annál lágyabb az anyag. Például az St10 0,10% szenet tartalmaz. Ezután egy táblázat kerül bemutatásra, ahol jól látható, hogy a fémek milyen állapotban a legalkalmasabbak a kovácsoláshoz, pontosabban az eljárás kezdetének és végének hőmérséklete.

Acélminőség	T°C-os kovácsolás		Acélminőség	T°C-os kovácsolás
	Kezdés	Vége		Kezdés	Vége
St1	1300	900	U7, U8	1150	800
St2	1250	850	U9
St3	1200	850	U10, U12	1130	870

Így bármely szakember gyorsan ki tudja számítani az adott anyaghoz szükséges hőmérsékletet, és ennek megfelelően az égetéshez szükséges tüzelőanyagot és a kovácsoláshoz megfelelő fémet. A kovácsolás a kovácsok külső durvasága ellenére meglehetősen pontos eljárás. A modern világban ez a művészethez hasonlít, és évről évre egyre nehezebb igazán jó mestert találni.