A Szovjetunió legdrágább érméi. A Szovjetunió ritka és emlékérméi

2024 Szerző: Sierra Becker | [email protected]. Utoljára módosítva: 2024-02-26 05:18

Nem mindenki gondolja, hogy a nagymama komódjában vagy akár a saját pénztárcájában heverő érmék sokkal többe kerülnek, mint a saját névértékük. Néhány példány ára pedig elképesztő. Csak egy érme eladásával lakást vásárolhat a fővárosban. Az ilyen pénzek tulajdonosai gyakran elszalasztják a kedvezmények lehetőségét, mivel nem ismerik a Szovjetunió legdrágább érméinek árait.

Mi befolyásolja a költségeket?

Fontos tényező az érme hitelessége. A hamisítók gyakran megpróbálnak hamisítványokat eladni numizmatikai aukciókon. Érdemes megjegyezni, hogy minden tapaszt alt numizmatikus gyorsan tiszta vízhez hozza az ilyen szerencsétlen csalókat.

Ez paradoxon, de a Szovjetunió legdrágább nikkelből vagy rézből készült érméi többet érnek, mint az aranyérmék. Itt a fő tényező a ritkasága lesz. Még az érme súlyos sérülése esetén is lenyűgöző összeget kaphat érte, ha limitált kiadásban jelenik meg.

Az érme értékét is befolyásoljaforgalom és a fennmaradt pénzegységek száma.

A monetáris rendszer kialakulása. 20s

Hazánk minden lakosának lehetősége van egy egész kincset megtalálni, mert a Szovjetunió fennállása alatt nagy számban bocsátottak ki ritka érméket. Ez annak köszönhető, hogy a forradalom utáni országban új monetáris rendszer alakult ki. A papírpénz dominanciája miatt az érmekibocsátás nem jött létre. Az elsődleges feladat a valutaegységek váltása volt. Ezért kis tételekben verték őket. Egymás után következtek a reformok, amelyek miatt a régi példányszámokat azonnal lefogl alták és megsemmisítették. Az új szovjet kormány az 1920-as évek Szovjetuniójának érméit ajándékozta nekünk, amelyek jelentős értéket képviselnek a modern világban.

1 rubel 1921 és 1922

A példányok hasonlósága ellenére a költségek jelentősen eltérnek egymástól. Ez a történelmi körülményeknek köszönhető. A petrográdi pénzverőben az 1922-es ezüsthiány kapcsán megindult a hatalom újraosztása. Artur Hartmann után Pjotr Latysev kezdte irányítani a gyártást. Ennek eredményeként az egykori mintzmeister kezdőbetűivel ellátott kétmillió pénzegység példányszáma egy új, „PL” betűs számmal bővült. Az 1921-1922 közötti Szovjetunió más érméinek nincs különösebb értéke.

Pénz 1924-1925

A dolgok, amelyeket néhányan nem is gondolnak pénznek és a borravalót pénztárosnak az üzletekben, bizonyos körülmények között meglehetősen drágává válhatnak. Tehát a Szovjetunió érme ára elérheti az 1924-es bordás élű 3 kopejkáttöbb mint ötvenezer rubel. A többi, azonos kibocsátási évből származó érmék közül ez a legdrágább. Értékében lényegesen alacsonyabb, mint a "treshka", egy 50 kopejka névértékű pénzegység. Szintén érdekes a 20 kopejkás érme, amelyen a USSR lekerekített betűk vannak.

A legdrágábbak az 1925-ös fémpénzek. Ebben az időszakban az aprópénz kiadását felfüggesztették, mivel a pénzverdék készletei végre elérték a szükséges szintet. De voltak „polushki”, amelyet a királyi pénzverés alatt készítettek. Csak 1925-ben, 1927-ben és 1928-ban gyártották őket.

A 2 kopejka az idei év ritka és különösen értékes érméje.

Érmék 1927-1929

A Szovjetunió 1 kopejkás (1927) érmének ára viszonylag kicsi, és csak körülbelül 2500 rubelt tesz ki. De nézd meg közelebbről: ha a Szovjetunió betűi egy kicsit megnyúltak, azonnal egy olyan ritkaság tulajdonosa leszel, amely legalább 20-szor többet ér.

A 2 kopejka fizetőeszköz már régóta forgalomban van. Ezért a fennmaradt példányok kopott megjelenésűek, ami a költségeket semmilyen módon nem befolyásolja.

Három kopejka keskeny arany szegéllyel egészen figyelemre méltó. De érdemes egy pillantást vetni. Ha nem rendelkeznek díszítőelemekkel, kibocsátási évszámmal vagy verdejellel, akkor az ára elérheti a több százezer rubelt.

Az 50 kopejkás érmét kis példányszámban bocsátották ki 1929-ben, és nem bocsátották forgalomba. Ez határozta meg az értékét, mert ez a pénz még a leningrádi pénzverde gyűjteményében sem található. Egyetlen példány ismert a világon, amelymagánszemély tulajdonában van. Kialakítása egyedi, átadja a késői új gazdaságpolitika minden esztétikáját.

A nikkel évtized

Ebben az időszakban ritkasággá vált az ezüstpénz. A nemesfémet egy praktikus és olcsó réz-nikkel ötvözet váltotta fel. 10, 15 és 20 kopejkás érméket készítettek belőle. 1931-ben adták ki utoljára az azonos címletű pénzegységeket. Ezek a Szovjetunió ritka érméi, számukról nincs információ. Az ilyen másolatok költsége meglehetősen magas az anyag magas költsége miatt. A numizmatikai aukciókon ritkák, mivel a példányszámokat megsemmisítették és beolvasztották.

Az ilyen egyedi minták feltűnő példája egy 10 kopejkás érme. A nemesfém mellett, amelyből készült, ez a valuta ritkaságnak számít. Pontos forgalmát nem állapították meg. Az ismeretes az az, hogy elég kicsi volt.

Elég sokáig volt forgalomban egy 1933-as bronz fillér, az akkorira jellemző aprópénz-mintával.

A legértékesebb érme akkoriban a „kalapácsok” volt – húsz kopejka. Nevét az előlapon ábrázolt kalapáccsal rendelkező proletárnak köszönheti. Közvetlenül a kiadás után szinte az összes pénz megsemmisült, így pontos információ nincs a számról. A gyűjtőknek mindössze tizenöt példányt sikerült megmenteniük.

Nem adták ki újra, valószínűleg a tervezés meglehetősen összetett művészi elemei miatt.

Pénz a háború alatt

A fémpénzek verésének korszaka nagymértékben befolyásoljaköltségüket. Például a Nagy Honvédő Háború idején sem források, sem erők nem voltak új pénzszerzésre. A Leningrádi Pénzverde kiürítése miatt nem bocsátott ki érméket a szokásos mennyiségben. Emiatt kevés próbaüzemben bocsátottak ki pénzt, amelyek többsége soha nem került forgalomba. És azokat, amelyek kéznél voltak, ismeretlen okokból gyorsan visszavonták.

Van egy olyan verzió, amely szerint ez közigazgatási-területi változások miatt van. A Szovjetunió címerének régi stílusú érméin tizenhat kopasz füle volt. De a háború után csak tizenöt közigazgatási-területi egység maradt.

Még a leglelkesebb numizmatikusok sem rendelkeznek információval egyes példányszámokról. Csak annyit tudni, hogy kiadták, de nem jelentek meg a forgalomban. Ezért az, akinek az idő pénze van, egy igazi kincs tulajdonosa.

Háború utáni pénzek

A háború utáni másolatok nem kevésbé értékesek. Ennek oka az érmék előállítása feletti ellenőrzés gyengülése, mivel a pénzverésük nem bírt nagy jelentőséggel. Ennek az időszaknak a prioritása a lakóépületek és a termelő létesítmények átépítése volt. A Leningrádi Pénzverde Krasznokamskba evakuált berendezése pedig javításra vagy cserére szorult.

A Szovjetunió legdrágább érméi az 1947-es pénzek. Megkülönböztető jellemzőjük az anyag, amelyből készültek. Minden érme tiszta bronzból van öntve, nikkel, alumínium és más fémek hozzáadása nélkül. Ennek a sorozatnak a legritkább képviselője az 1 kopecka címlet. Megtalálniez szinte lehetetlen.

Ötvenes évek bányászata

Ezt az időt praktikusabb és olcsóbb érmeötvözetek jellemzik. Ezeket a kiadásokat azért adták ki, hogy teszteljék az anyag tulajdonságait és a művész elképzeléseinek megtestesülésének lehetőségét. Emiatt a háború utáni időszak története ismét megismétlődött. Több ezer példányt semmisítettek meg, mielőtt forgalomba kerülhettek volna. De több száz példány megtelepedett a numizmatikusok gyűjteményében.

A Szovjetunió 1956-os tesztkibocsátásából származó érméi különösen érdekesek a gyűjtők számára a fémekkel és a címletekkel végzett kísérletek miatt. Ebben az évben a szállítószalag sok hibás mintát gyártott. Később ők lettek a ritka fajták képviselői.

Az érmék verésének anyaga vas-króm-nikkel és cink-nikkel ötvözet volt. Ilyen pénz a mai napig fennmaradt, de csekély az értéke.

A Szovjetunió 1958-as ritka érméit szemlélve láthatja, hogy ezeknek a másolatoknak a külső tulajdonságai észrevehetően eltérnek a korábbiaktól. Az előlapon a felekezetet körülvevő két kalász helyett alul összekapcsolt széles babérkoszorúk láthatók. Alumíniumbronzból készülnek.

Pénztermelés 1961-1991

Formailag ez a korszak az 1961-es reformmal kezdődött. Jellemzője a pénzérmék tömeggyártása és a fémpénzek hatalmas forgaloma, valamint a politikai stabilitás. A kis és majdnem azonos átmérőjű váltóérmék nem mindig voltak kényelmesek, amimegnehezítette használatukat. A „polyushka” visszatért, de a gyártás és a használat kellemetlenségei miatt gyorsan visszavonták.

Általában ezt az időszakot a numizmatika "szürke" időszakaként jellemzik. Például a Szovjetunió érméiért 1978-ban 15 kopekka nem ad többet száz rubelnél.

A legfényesebb és legdrágább képviselője az 1991-es 10 rubel. A moszkvai pénzverde gyártja bimetálból, esztétikus és modern kialakítású.

Különleges dátumok és évfordulók

A Nagy Honvédő Háború győzelmének huszadik évfordulója évében érmét vertek. Ez lett az első példány, amelyet egy kiemelkedő személy különleges dátumának vagy évfordulójának szenteltek. A Szovjetunió emlékérméit hatalmas példányszámban bocsátották ki, így költségük alacsony, kivéve a nemesfémből készült tárgyakat. A fő anyag egy réz-nikkel ötvözet volt. Ezenkívül a költségeket a bélyegek ritka változata tükrözi, ez egy verési hiba.

A példányokat nagyobb mértékben rubelben mutatták be, de vannak más címletű érmék is. A legnagyobb emlékérme-gyűjteményt az 1980-as olimpiai játékoknak szentelték.

A Szovjetunió emlékérméi

Az „50 éves szovjet hatalom” sorozat érméinek anyaga réz-nikkel ötvözet volt. Az előlapon a felekezet nagybetűs jelölése és a címer, a hátoldalon Lenin képe a háttérben kalapács és sarló, mellette csillag és az állam neve. A szélén az évforduló dátuma és a nagy októbert dicsőítő felirat látható.

Az olimpiai játékoknak szentelt kategória mindenki számára ugyanazelőlapi címletek. Felül az ország címere, oldalain a Szovjetunió betűi. Alább látható az érme címlete. A hátlap közepén a fém bankjegy nevének képe látható. Alatta a verés dátuma, oldalain pedig a sorozat neve.

A Szovjetunió legdrágább érméi az olimpiai és nemzeti sportoknak, azok történetének, településeinek és épületeinek szentelt, nemesfémből készült tárgyak. Az „Oroszországi események 1000. évfordulója” és az „Orosz balett” sorozat termékei is az anyag nemesféméből készülnek. Szintén értékes a jobbágyság eltörlésének 50. évfordulója alkalmából készült sorozat, amely az Ugra folyón, a Nagyboldogasszony-székesegyházban és a moszkvai Kremlben áll.

A legkiterjedtebb katalógus a „Nagy októberi forradalom 70. évfordulója” sorozat érméihez tartozik. Nikkelből és rézből készülnek. Ezek a fémek a Katedrálisok és műemlékek kategória anyagaként is szolgáltak.

A tudomány, az irodalom, a zene, a politika és más területek nagy alakjai szintén a réz-nikkel ötvözetből készült, 1 rubel névértékű emlékérméket szentelték.

1965-ig az emlékérméket csak gyűjtőknek szánták, és nem tartoztak a rendszeres pénzverés pénzébe. Ennek megfelelően csak korlátozott példányszámban készültek. A létrehozásukról szóló döntés 1960 végén született, egy nagyszabású pénzügyi reform előestéjén. Pénzmegtakarítás céljából a régi minta bronzból készült apróságot nem vonták ki a forgalomból.

1977 óta évente bocsátanak ki emlékérméket a történelmi emlékezés és büszkeség kifejezésére és kifejezésére.események és érintett személyek.

Sokkal ritkább és kisebb mennyiségben is találhatunk 10 rubel névértékű példányokat. A numizmatikusok számára a legértékesebb az első bimetál érme, amely 1991-ben került forgalomba. Egyedülálló, hiszen az ország összeomlásának előestéjén adták ki. A szabványos pénzverésen kívül különféle házassági lehetőségeket is feltárt.